MINDENEN RAJTA VAN AZ EGYÉNISÉGNEK BÉLYEGE

Aki az életben bizonyos dolgokat elmulaszt, a szellemvilágban már nem pótolhatja. Mindenkinek minden munkáján rajta kell hagynia egyéniségének bélyegét.

Akár mint ember, akár mint szellem, csak azt végezheti el, amihez ereje és adománya van. De azt ti még nem tudjátok, gyermekeim, mi az. Ti még az anyagtól nem látjátok egyéniségetek hatását. Ha látnátok, egyszerre tisztában volnátok saját értéketekkel. Míg az egyik ember élete, cselekedete, beszédje, érzése ragyog, mint a szivárvány a napfényben, mert nemes, magas eszmék tükröződnek a lelkén keresztül és tiszta, szent odaadással cselekszi a legkisebb, a legjelentéktelenebb munkát is, melyet az Úr az életben reábíz, addig a másik még a nagyot és szépet is beszennyezi, elhomályosítja egyéniségének romlottságával.

Az a baj, hogy ti emberek mindig nagyot akartok cselekedni és nem tudjátok, hogy ha a kis munkát jól és igazán végzitek el, szebb, ragyogóbb lelki ruhával vonja be egyéniségteket, mint az erőn felül vállalt nagy és magasztalt munka.

Millió és millió szellem áll elégedetlenül a halál csarnokában csak azért, mert nem töltötte be hivatását. Azért én titeket mindig csak arra kérlek, hogy azt a kicsiny kört, amelyben éltek, töltsétek be lényetek jó és igaz érzéseivel. Ha nem tudtok sokat szeretni, szeressetek egyet. Ha nem tudtok soknak kenyeret adni, egyet lakassatok jól; de azt igaz érzéssel nyújtsátok. Ha a ti igazságtokkal nem értek fel valamit, keressétek a közelfekvőt, de ne vitatkozzatok tőletek messze eső dolgokon. Ne emelkedjetek a magasba, ha nem tudjátok ott fenntartani magatokat. Egyszerű lelkeknek egyszerű feladatok valók. Milyen nehezen akarjátok ezt megérteni!

A krisztusi eszmének ellensége a világ, a test, sőt látszat szerint a természet is. Ellensége a tudomány, a bölcsészet, a művészet, csak azért, mert mindezt együttvéve magában egyesíti és tökéletesíti az isteni igaz és jó eszméje. Nincs szüksége a test előnyeire, vagy a természet erejére, a tudomány világosságára, a bölcsesség ragyogására. Nincs szüksége a művészet utánzására sem, mert az isteni igaz, ha betölti a lelket, új fejlődési folyamat indul meg az isteni cél felé. Az emberi lelket nem e világ tanítja, hanem az elnyomott igazság; ha ezt felszabadítjuk, a léleknek minden része felszabadul és újjáéled. Teremt, alkot testet, természetet, világot és formálja, vezeti a tudományt, hogy igaz bölcsesség ragyogjon ki annak minden részérből.

Ez a legnagyobb, legeredetibb művészet, mert újat, eredetit alkotott a lélek titkos műhelyében. Soha ki nem alvó tüzek, soha el nem fakuló színek, el nem  hervadó életformák pattannak ki és kérnek helyet a létben, hogy gazdagítsák azt, aki őket az életre előhívta: a szellemet.

A bűnös, eltorzult lélek is teremt, de alkotása hasonlít teremtőjéhez, aki életre hívta. Mivel ez az alkotás a bűn terméke, tehát csak rövid életű, mert nem méltó az élet hosszabb tartamára és sokkal jobb lett volna nem előhívni a lélek mélyéről, mert ha az enyészet szellemének elve volt a tényező akarat, mely megteremtette, sok idő múlva is, mint az átok, feljár a múlt homályából, hogy büntesse létrehozóját: a megtévedt szellemet.

Jobb nem alkotni; jobb nem mozogni, míg a szellem nincs tisztában azzal, hogy maradandót alkothat. Maradandó pedig csak az, ami az isteni elv szerint jött létre. Így mindennél szükségesebb a jónak és igaznak ismerete, hogy minden alkotástok, a legkisebbtől a legmagasabbig a jó és igaz elvnek szolgáljon. Ha ezt megvalósítjátok, legyetek bár kicsinyek és egyszerűek: nagy tudósok, bölcsek és utolérhetetlen művészek vagytok. Az utolsó porszemből is mennyei fényben csillogó drágakövet termeltek, mert igazzá alakították a természetet, mely mindenkor az ember érzései után alakul.

Ezt a munkát mindenki elvégezheti, mindenki megértheti, mert egyszerű. Ezen a téren senki sem vetélkedhetik egymással. Senki sem büszkélkedhetik sem hatalmával, rangjával, sem erejével, gazdagságával, vagy veleszületett képességével, mert ez mind szétfoszlik, mint hiú álom: csak az igazság marad rendületlenül szilárdan és ha akkora is, mint egy porszem, lehúzza a mérleg serpenyőjét. S amíg a tudósok, bölcsek és művészek felett elhangzik az ítélet: “Megmérettél és könnyűnek találtattál", addig az egyszerű és tudatlan, de Isten Lelkétől áthatott ember lelkének mérlege súlyban megmozgatja a természetet és ő mint maradandót alkotó  tudós és művész az élet diadalával nyertesen győz a mulandó felett.

Amíg a világi okoskodók elveszítenek mindent, addig az, aki Krisztust követi, megnyer mindent.

Gyermekeim, drága kincs az élet, mert alkalom nyílik az előrejutásra, az üdvösség és boldogság elnyerésére!

+ + +

A „Névtelen Szellem”

„Szemlélődőn, vagy tett között

éljük a nappalt, éjszakát,

és van barlang, hol éj s nap nincsen,

a magok titkos műhelye,

a szentek, bölcsek rejteke,

hol ismeretlen, más törvény hat át.”

Weöres Sándor